Rólam
A vándorasztalos
Rostás Árpád vagyok — műbútorasztalos, faszobrász, intarziakészítő. A vándorasztalos nevet a munkám adta: a kastély lépcsője nem fér be egy műhelybe, ezért én megyek oda, ahol a menteni való fa van.
„Fa anyag védelemmel 43 éve foglalkozom…"
Negyvenhárom év a fa mellett
Negyvenhárom éve dolgozom ebben a szakmában. Bútor- és épületasztalos restaurálás, faszobrászat, intarzia — és ugyanennyi ideje foglalkozom faanyagvédelemmel is. Ez a két dolog nálam összetartozik: hiába szép a restaurált felület, ha a fa belül tovább pusztul.
„Fa anyag védelemmel 43 éve foglalkozom, és több műemléket, műtárgyat tudtam megmenteni a saját találmányaimmal."
43 év
Bútor- és épületasztalos restaurálás, faszobrászat, intarzia.
Ugyanennyi ideje
Faanyagvédelem — hiába szép a restaurált felület, ha a fa belül tovább pusztul.
Negyvenhárom év alatt az ember nem csak rutint gyűjt. Megtanulja, hogy minden darab fa mást kíván — hogy a templomi pad, a kúria verandája és az örökölt komód három külön nyelven beszél, és mind a hármat érteni kell.
A két díj, és amit jelentenek
Magyar Örökség-díj
Nem azért írom ide, hogy dicsekedjek — hanem mert aki rám bíz egy műemléket vagy egy családi bútort, annak joga van tudni, hogy a munkámat nálam sokkal szigorúbb szemek is megmérték már.
Pro Architectura-díj
Mind a két elismerést a kezem munkája hozta, nem a szavaim.
Sajtómegjelenések
A munkámról a sajtó is írt: cikkekben, videós anyagokban mutatta be, mit csinálok és miért.
A mérce, amihez igazodom
Nem a versenytársaimhoz mérem magam, hanem a Nagy Mesterekhez — Leonardóhoz, Michelangelóhoz, Donatellóhoz. Nem azért, mert melléjük képzelem magam, hanem mert ők mutatták meg, meddig lehet eljutni, ha valaki egy életet tesz fel az anyagára.
„Míg élek, szeretnék alkotni és dicsőséget hozni Hazámra, Magyarországra! Alkotni, alkotni, alkotni. Tanulni a Nagy Mesterektől."
Amit a szakmának visszaadok
Évek óta ingyenes szakmai táborokat szervezek rászoruló gyerekeknek, itthon és külföldön. Gyalupad, szerszám, fa — és egy mester, aki megmutatja, mit lehet kihozni belőlük. A cél egyszerű: hogy ezek a gyerekek szakmát tanuljanak, mert a szakma kiút és biztos megélhetés.
2026-ra nemzetközi szakmai konferenciát tervezek olyan előadókkal, akik a gyalupad mellett nőttek fel — asztalosok, faanyagvédelmi szakemberek, építészek, restaurátorok. Mert a szakmunkásképzés fogyóban van, és ezt nem nézhetem tétlenül.
„Amíg a kezemet fel tudom emelni, tudok tanítani, faragni, alkotni, intarziát készíteni, tanítani a fiatalokat — míg egy embert is érdekel ez a szakma, addig tanítok."
Egy kézfogás
„Szeretnék egy személyes találkozót kérni, ahol egy békés kézfogás — egy cigány-magyar barátságos kézfogás — legyen közöttünk."
Ha van egy épülete, egy bútora vagy egy gondolata, amelyből maradandó dolgot szeretne, írjon vagy hívjon. Alkossunk együtt az utókornak, ahogy az elődeink tették meg nekünk. Áldás, békesség!